2026. március 1-jén egyedülálló lakásszínházi bemutatóra kerül sor Budapesten: Monspart Sarolta szülőháza megnyitja kapuit, hogy a nézők karnyújtásnyi távolságból ismerhessék meg a világbajnok tájfutó és férje, Feledy Péter televíziós szerkesztő közös életét.

A „Monspart-ház” című előadást Durica Katarina és Tasnádi István írta, a főszerepekben pedig Péterfy Bori és Gyabronka József látható.

Az előadás helyszíne nem díszlet, hanem valódi történelem. A nappali ablakából felsejlik az 1944-es kitörés vonala, a szobákban ott kísért a kényszertársbérletek korszaka, a polcokon pedig ott sorakoznak Monspart Sarolta eredeti serlegei, kupái és tájfutó térképei.

Az ötlet a családtól indult: Durica Katarina író és férje, Feledy Botond a megüresedett lakásban töltött idő alatt érezték úgy, hogy az örökséget és a ház szellemiségét egy rendhagyó művészeti formában kell továbbörökíteniük.

A Monspart Alapítvány támogatásában készülő előadás bemutatóját 2026. március 1-jén tartják, az előadás szakmai partnere a Jurányi. A tavaszi színházi szezonban tíz alkalmat tervezünk. A jegyeket a juranyi.jegyx1 jegyoldalon lehet megvásárolni.

Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, az első nő Európában, aki három óra alatt lefutotta a maratont. 1944-ben született – a lakásszínház helyszínét is adó – Szilágyi Erzsébet fasori lakásban, szinte az egész élete során itt lakott. Férje, Feledy Péter, az első magyar televíziós riporterek egyike, aki számos politikai és közéleti műsort készített, az egyik legismertebb ezek közül az Antal Józseffel készített pizsamás interjúja. Ők ketten közel negyven évig éltek együtt a lakásban, ahol a tárgyaik, bútoraik, Sarolta tájfutó serlegei, kupái és kitüntetései a mai napig érintetlenül állnak. Ebben a térben, ebben az élő múzeumban játssza el két színész, Péterfy Bori és Gyabronka József a közös életüket. A nézők, mintha vendégségbe mennének Sacihoz és Péterhez, ahol intim légkörben mesélnek nekik az életükről.

Saci többek közt mesél arról, hogy a 70-es években bonyolult volt még egy sportversenyre is kijutni, az emigrációs ötletének történetét, és a mindent megváltoztató kullancscsípést, ami pont a New Yorki maratonra való felkészülés közben tette tönkre élsportoló karrierjét. Az orvosok lemondanak róla, szülei papot hívnak, Péter a külföldi útjáról idő előtt hazatér hozzá elbúcsúzni. Végül mégis csoda történik, Saci túléli, de milyen áron, teszi fel magának a kérdést évtizedekig, hiszen az egyik lábára lebénul, újra tanul járni, soha többé nem tud versenyszerűen futni, csak ahogy ő fogalmaz, „halad”.

Ezt az időszakot ketten együtt vészelik át. Péter az Ablak c. közéleti műsor egyik szerkesztő-riportere, péntek délutánonként az egész ország nézi, dokumentumfilmeket készít, műsorokat szerkeszt és vezet, főleg a második világháború magyar vonatkozásai az 56 -os forradalom utáni események foglalkoztatják. Szenvedélyesen gyűjti a dokumentumokat és ereklyéket. Nagy baráti összejöveteleket tartanak, gyakran hahotázástól zengenek a fasori szobák.  

Sarolta korát megelőzve beszélt a sport fontosságáról, alapítója volt már a 80-as években a Futapest-mozgalomnak, amelyből kinőttek a ma jól ismert utcai futóversenyek. A New York maraton alapítójával került közeli szakmai barátságba, mindig kiemelte, hogy nemcsak a versenysport, hanem a tömegsport is fontos. Életviteli tanácsadást folytatott, még mielőtt ez a fogalmom ismert lett volna. Járta a vidéket, nyugdíjas gyalogló klubokat alapított, és mozgásra buzdította az embereket. Halálakor több mint száz vidéki női futó- és gyaloglókör alakult meg, ezt ma egy róla elnevezett alapítvány ápolja és viszi tovább, a szám már hatszáz fölött jár.