MOSA.hu

  • Gyere velünk! Gyalogoljunk együtt!

  • 2

    Megszűnő csatornák, vezetékek, pincék, üregek kitöltése.

  • 3

    Kis testsűrűségű, nagy viszkozitású habbeton készítése, injektáláshoz, hőszigeteléshez.

  • 4

    Utak és közművek teljes körű kivitelezése.

    1. A várható átlagos élettartam növelése

    Dr. Amberger Erzsébet

    Hazánkban a 90-es évek elejétől minden népegészségügyi programnak kitűzött célja volt a születéskor várható átlagos élettartam növelése. Ami mind a férfiak, mind a nők esetében ez alatt a 30 év alatt jelentős. Napjainkban (2019) a nők születéskor várható átlagos élettartam 79,33 a férfiaké 72,86 év.

    A covid járvány ugyan szerte a világban, így nálunk is ezt negatívan befolyásolta (2021: férfiak 70,69 év, nők: 77,52év), de a három évtizedes trend egyértelmű.

    E pozitív demográfiai tény mellett azonban a 80-as évektől kezdődően folyamatosan csökkent a születésszám, ezzel a népességen belül emelkedik az idősek aránya.

    Mindez előrevetíti a kérdés fontosságát, azt, hogy a lakosság elöregedése kiemelten fontos prioritássá vált a politikai döntéshozók számára, hiszen az aktív idősödés kulcsfontosságú szerepet játszik az egészségügyi és szociális ellátórendszerek jövőbeni fenntarthatóságában.

    Ma már nem, vagy nemcsak az a cél, hogy tovább emelkedjen az élettartam, hanem az, hogy az egészségben megélt életévek száma emelkedjen.

    Nem kérdéses; ahhoz, hogy az időskor tevékeny és aktív maradhasson, elsősorban egészségre van szükség

    Tudni kell, hogy az idősödés önmagában is jó néhány kedvezőtlen fiziológiai változással jár, pl.

    Tudni kell, hogy az idősödés önmagában is jó néhány kedvezőtlen fiziológiai változással jár, pl.

    • lassan leépül a vázizomzat,
    • csökken a zsírmentes testtömeg,
    • a szövetekben zsírtöbblet jelentkezik, ami krónikus gyulladásokhoz, és egyes stersszhormonok (pl. kortizol) túltermeléséhez vezethet, ami:
      • negatívan befolyásolja a szív és érrendszert
      • nyugtalan alvást, krónikus fáradtságot eredményezhet
      • csökken az immunrendszer hatékonysága (banális fertőzések pl. egy meghűlés)
      • vágyódik az ember az egészségtelen ételek után, aminek az a magyarázata, hogy stressz hatására a kortizol megemeli a vércukorszintet, hogy elegendő energia legyen az agy és izomzat számára. Kialakul egy ördögi kör, több inzulin termelődik, mint amennyi szükséges a vércukor sejtekbe szállításához. Erre visszaesik a vércukorszint és éhségérzet jelentkezik.
      • A kortizol hatására a szervezet állandó vészhelyzetbe kerül, mintha állandóan valami rosszra várna, s ez kihat az emberi kapcsolatokra, sőt fiatalabbaknál még a nemi vágy csökkenését is előidézheti.
    • csökken a sejtek, és szöveteink víztartalma, 80 % -ról 60-70 %-ra
    • csökken az alapanyagcsere, ami az emberi szervezet fő energia felhasználója (9-12%), de egyben az életfolyamatok fenntartásának biztosítéka.

    Az idősödéssel járó kedvezőtlen fiziológiai elváltozások lassítása

    Ezeket, az idősödéssel járó kedvezőtlen fiziológiai elváltozások kialakulását meg kell próbálni lassítani, mert epidemiológiai elemzések igazolják, hogy az élettartam növekedésével egyes krónikus megbetegedések előfordulási gyakorisága nő. Ezért ismerni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezeket megelőzhetjük, vagy a már meglévő krónikus betegségek súlyosbodásának elejét vehetjük, az öregedés folyamatát lassíthatjuk.

    Ebben segíthet a rendszeres mozgás, ami az önfenntartó életjelenségek közé tartozik, s az egészség megőrzésének egyik legígéretesebb kulcsa.

    A brit Alzheimer’s Society több tucat tudományos publikációt vetett össze. 11 kutatás arra jutott, hogy a rendszeres testmozgás pl. az agyi leépülés megakadályozására nagyobb hatással volt, mint a dohányzás mellőzése, az egészséges táplálkozás, a normál testsúly fenntartása vagy a mértékletes alkoholfogyasztás, amik különben a betegség elkerülésének fontos tényezői.

    2. Egyik lehetséges megoldás

    Az életkor azonban jelentősen behatárolhatja a választható mozgásformát, amit idős korban nem is egyszerű megtalálni. Az idős generáció már nem szívesen megy el ugyanis a ma divatos konditermekbe, de szívesen megy olyan közösségbe, ahol hasonló életkorú, hasonló problémákkal küzdő emberek vannak együtt. Erre kínálnak megoldást a gyalogló idős klubok, amelyek elindítása Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, a nemzet sportolója nevéhez fűződik.

    A fiatalok, az 50 – 60 év alattiak nem feltétlen a gyaloglásnak adnak prioritást, ennél idősebb korban azonban az egyik leginkább ajánlható mozgásforma, ami a sport egy kíméletes formája, amihez mindenki, nemre és korra tekintet nélkül hozzájuthat, mert gyalogolni mindenki tud, gyalogolni mindenhol lehet, a gyaloglás olcsó és a legkevésbé veszélyes sport, nem kell rá különösebben felkészülni.

    A gyaloglás nem más, mint járás, kicsit nagyobb sebességgel. Ettől a gyaloglás sporttevékenység, s nem elhanyagolható, hogy egy olyan közlekedési eszköz, aminek az élettani hatása felbecsülhetetlen. Mértékegysége pedig a lépés. Több kutatás kimondta, hogy 10 000 lépés felér egy konditermi edzéssel, aminek legegészségesebb tempója időskorban a 3 km/óra.

    Epidemiológiai vizsgálatok eredményei

    Epidemiológiai vizsgálatok igazolták, hogy a leggyakrabban halálhoz vezető megbetegedések mögött 43 %-ban az életmód, 27 %-ban genetikai adottságok, 19 %-ban a környezet minősége és 11 %-ban az eü-i ellátás áll. A mozgás, így a gyaloglás életmódi kérdés, s az orvostudomány mai állása szerint az orvosi tevékenység egyik preventív eszköze, mivel több betegség kockázatát csökkentheti, több betegség esetén pedig rehabilitációs terápiás eszköz.

    Ilyen betegségek a:

    • szív és érrendszeri
    • krónikus mozgásszervi 
    • a csontok mészhiánnyal járó kórképei
    • a gerinc és ízületi porckopás (derékfájdalom)
    • 2-es típusú diabetes
    • magas vérnyomás
    • kövérség
    • Alzheimer kór 
    • lelki eredetű betegségek

     

    Ha rajtam múlna, receptre írnám, mert a napi mozgásnak a megelőzés olyan pillérei között, mint a dohányzás mellőzése, a napi legalább 8 óra alvás, a feldolgozott szénhidrát bevitelének csökkentése, az élelmi rostok bevitelének növelése, nélkülözhetetlenül helye van.

    3. A rendszeres gyaloglás hatásai

    Fiziológiai hatásai

    • előnyösen alakítja az életmódot,
    • karbantartja az ember testét,
    • jó közérzetet biztosít,
    • növeli a fizikai teljesítőképességet, aminek köszönhetően javul a szellemi teljesítőképesség is,
    • erősíti a szív és érrendszert,
    • hatékony a szívbetegségek és stroke megelőzésében, mert
      • csökkenti a magas vérnyomást,
      • a koleszterinszintet,
      • avítja a vérkeringést (az izmok összehúzódása serkentőleg hat a vérkeringésre, így tudja
      • a vér betölteni azt a fontos funkcióját, ami a szövetek táplálása, a gázcsere, a szervezet
      • hőmérsékletének fenntartása stb. igényel,
      • a véráramlás fokozódása elősegíti, a szervezetben lévő salakanyagok kiürülését is,
      • növeli a vér O2 ellátottságát,
    • javítja a tüdő és légzés hatékonyságát. (A jobb és mélyebb légzés miatt csökken egyes tüdőbetegsége kockázata, vagy javul a meglévő)
    • enyhíti a magas szemnyomást, segíthet a glaukoma (zöldhályog) leküzdésében,
    • elősegíti a bélmozgásokat
      • ezzel serkenti az emésztést,
      • hozzájárulhat a székrekedés csökkentéséhez,
      • hosszútávon csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát,
    • javítja a mozgáskoordinációt és mozgékonyságot,
    • növeli az izomtömeget és az izomerőt,
    • az izommunka jelentősen emeli az energiaforgalmat, így a gyaloglás alkalmas lehet a testsúly karbantartására. (Élettani tény, hogy az izmok működését nagyon élénk anyagcsere folyamatok kísérik. A tevékeny izom hőt termel, ami arányos a kifejtett teljesítmény nagyságával. Izommunka alatt elsősorban a szénhidrátok bomlanak le, de a zsírok is energiaforrások az izomműködésben)
    • az izmok megmozgatásával erősíti a csontokat is, ezzel segíti a csontritkulás elkerülését,
    • csökkenhetnek az ízületi fájdalmak, azok merevsége és gyulladása,
    • hatással van a gerincstruktúrára,
      • hosszútávon javítja a testtartást
      • növeli a csigolyák rugalmasságát,
      • serkenti a porckorongok anyagcseréjét. (Gyaloglás során sokkal kisebb terhelés éri az
      • ágyéki gerincszakaszt, mint pl. egy irodai vagy háztartási munkánál)
    • csökkenti a zsírtömeget.

     

    Mentális és lelki hatásai

    • hangulatfokozó, csökkenti a depressziós tüneteket,
    • örömet szerez (endorfin = boldogság hormon. Az agyalapi mirigyben és a hipothalamusban izgalom, öröm, fájdalom, meditáció, fűszeres ételek fogyasztása, vagy pl. orgazmus során termelődik. Fontos szerepe van idegrendszerünk és immunrendszerünk hatékony működésében, a jó közérzet és boldogságérzés kialakulásában. Csökkenti a stresszt, lassítja az öregedést. Akinek alacsony az endorfin szintje gyakran levert, hajlamos a depresszióra. Megemelheti az endorfin szintet a sport, a mozgás, a napfény, a csokoládé, a szerelem, a valakihez tartozás érzése stb.)
    • segítheti a játékos „Homo ludens”előtérbe kerülését,
    • könnyíti a feszültségek oldását,
    • közösséget, társat adhat.
     
    Egyéb hatásai között nem elhanyagolható, hogy az önbizalom doppingszer és színesíti a megszokott esetleg unalmas életmódot.

    4. A gyaloglást sohasem késő elkezdeni

    A gyaloglás örömünkre és egészségünkre azonban csak akkor lesz, ha egy két szabályt betartunk. Pl. a fokozatosságot, a megfelelő öltözéket vagy azt, hogy fő étkezések előtt vagy után 1-2 órával vágjunk bele. Nem árt, mielőtt felvállaljuk ezt a nagy kalandot, kikérjük háziorvosunk véleményét. A legjobb, ha erdőben, vagy nagyobb parkba történik a gyaloglás, főleg, ahol van némi szintkülönbség is, mert az egészségünk szempontjából hatásosabb lesz az eredmény.

    Az idős ember számára a rendszeres gyaloglás ajándéka

    • egészsége karbantartása,
    • kikapcsolódás,
    • megnyugvás,
    • elégedettségérzés,
    • öröm,
    • „N” vitamin,

    – amit csak a természetben tartózkodás adhat.