1. Hogyan legyünk szupernagyik?
A boldogság mindenki számára mást jelenthet, ezért pontosan nem határozható meg, hogy miként lehetünk szupernagyik. Az egyik legfontosabb, hogy unoka nélkül is élhetünk teljes értékű, boldog életet, így a kérdés feltevése nem tűnik helytállónak.
Talán helytállóbb lehetne a kérdés feltétele így:
Miként lehetünk tevékenyek és boldogok 60 év felett?
Hogy tevékenyek tudjunk maradni, ahhoz kellő testi és szellemi egészség birtokában kell lennünk. A kellő testi és szellemi egészség viszont széles határok között mozoghat, de fontos, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten érje el a maximumot. A boldogsághoz általában szükséges, hogy tevékenynek és hasznosnak tudjuk érezni magunkat, így ha nem tudunk kellően tevékenyek maradni, akkor nehezebb az út a boldogsághoz is. A boldogságérzéshez azonban egyedileg, a személyiségtől függően számos egyéb tényező is hozzájárulhat. Előfordulhat azonban, hogy ugyanazon tényező az egyik embert boldoggá teszi, a másikat viszont pont megterheli. Pl. ha valaki döntően extrovertált személyiségű, akkor az ő boldogságérzéséhez fontos tényező lehet, hogy társaságba, klubokba járjon, míg egy döntően introvertált beállítottságú személyiség esetén kár lenne az állandó társasági programokat erőltetni. A magány azonban senkinek sem tesz jót, valamennyi kapcsolatra, másokkal való kommunikációra mindenkinek szüksége van.
Javaslatok
- az idősek segítése célkitűzések kialakításában és megvalósításában
- bevonásuk olyan tevékenységekbe, amelyek saját vagy környezetük javát szolgálják
- klubok fenntartása, ahol az igény szerinti társasági élet megvalósulhat
- segíteni az időseket az anyagi és érzelmi biztonságérzés kialakításában
2. Miként lassítható az öregedés?
Az öregedés természetes folyamat, és bár sokat tudunk a fiziológiájáról, igazi csodaszer még talán nincs. A fontos az lenne, hogy a kódolt lehetőségeinket minél jobban kihasználjuk, azaz a születésünkkor a genetikai állományunk által előrevetített életkort minél inkább elérhessük, sőt akár meg is haladhassuk. Ehhez szükségünk van arra, hogy külső tényezőkkel ne károsítsuk magunkat, és a genetikailag kódolt, vagy egyéb úton szerzett betegségeinket minél jobban egyensúlyban tartsuk. Ugyanazon személy életkilátásai ma már nagyban függnek az orvostudomány vívmányaitól is. Pl. az abszolút inzulinhiánnyal a cukorbetegség 200 éve még biztosan megrövidítette a beteg életét. Ma már sokkal hosszabb élet biztosított ezen szempontból, de még ma is rohamosan fejlődik az orvostudomány, és reméljük, hogy sok hasonló sikert tudhatunk majd magunkénak. Ha ma valaki születésekor olyan rákbetegség lehetőségét hordozza magában, ami ma még nem gyógyítható, de később azzá válhat, akkor ezen személy születéskor várható élettartama növekedhet is az orvostudomány segítségével.
Az egyén szerepe tehát az, hogy lehetőség szerint ne károsítsa magát, és éljen az orvostudomány által biztosított segítő lehetőségekkel. Az időseket illetően viszont sok esetben már nem tudunk annyira hatékonyak lenni, mert ha 60 éves koráig valaki súlyosan roncsolta magát, és/vagy nem tartotta egyensúlyban ismert betegségeit, akkor az addig eltelt idő ártó hatása már nem múlik el nyom nélkül.
Javaslatok
- a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése
- megfelelő táplálkozás (később részletezve)
- meglévő betegségek kezelése, rendszeres ellenőrzése
- szűrővizsgálatokon való részvétel a még fel nem ismert betegségek mielőbbi kezelése érdekében
- rendszeres testmozgás pozitív hatásainak kihasználása
3. Vitaminoknak és az ásványi anyagoknak milyen szerepe van az egészségmegőrzésben?
Nem szélsőséges táplálkozás és rendben lévő gyomorbélrendszeri felszívódás esetén nem várható vitaminhiány kialakulása, így én nem várnék előnyt a külsőleg bejuttatott vitaminkészítmények alkalmazásától. D vitamin anyagcserezavar vagy a D3 vitamin vesében való aktivációjának sérülésekor (60-65 felett várható) a D3, de főként az aktív D3 vitaminszármazékok pótlása viszont fontos. Idegrendszeri zavarok (neuropathiák) esetén nagy dózisú B vitamin pótlás szintén segíthet. Ha azonban nincs célzott szerepe a vitaminok vagy ásványi anyagok pótlásának, akkor nagyobb előnyt nem várnék az alkalmazásuktól.
Javaslatok
- kellő indikáció hiányában nem pazaroltatnám az idősek pénzét táplálék-kiegészítőkre
4. Megfelelő táplálkozás
Biztos javaslatot ebben a kérdésben sem lehet mondani, de több olyan tényezőt érdemes szem előtt tartani, ami segíthet abban, hogy a genetikailag kódolt élettartamunkat elérjük vagy meghaladjuk. Tudnunk kell azt is, hogy a táplálékok feldolgozási képessége, a táplálékok által kiváltott esetleges nem kívánatos reakciók egyénenként változhatnak, így előfordulhat például, hogy a tejfehérje inkább az északi népcsoportok esetén fokozza az autoimmun betegségek kialakulásának lehetőséget, míg azon népcsoportokban, ahol a tejfehérje lebontása tökéletes, kevésbé. További példa lehet, hogy aki nem gluténérzékeny, annál a glutén elhagyása nem fog előnnyel járni. A túlzott és főként gyorsan felszívódó CH (szénhidrát) fogyasztása biztosan ártalmas lehet. Előnyös lehet, ha időnként kihagyjuk az állati eredetű élelmiszereket, de számomra nem igazolt a teljes vegetáriánus vagy vegán étrend előnye a vegyes táplálkozáshoz képest. Az igényszintünk alatt bevitt táplálkozás szintén előnyös lehet, ezt legalábbis patkánykísérletek egyértelműen igazolták
Javaslatok
- kerüljük a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztását
- egyszerre ne fogyasszunk sok szénhidrátot
- túlsúly esetén a napi szénhidrát bevitel ne haladja meg a 120 g-ot
- ha nincs túlsúly, akkor a napi szénhidrát bevitel ne haladja meg a 160 g-ot
- fogyasszunk sok gyümölcsöt, elsősorban almát, kivit, grapefruitot, erdei gyümölcsöket fogyasszunk
- ne fogyasszunk tejet
- tejtermékek közül főként sajtot és túrót fogyasszunk
- fogyasszunk minél több zöldséget, bár a kukorica és hüvelyesek a szénhidrát tartalmuk miatt nem előnyösek
- főként fehérjével és zöldséggel lakjunk jól
- tartsunk állati eredetű tápláléktól mentes napokat legalább egyszer hetente
- tartsunk böjti napokat, amikor nem lakunk egyszer sem jól, legalább egyszer hetente
- kerüljük a túlzott állati eredetű zsiradék fogyasztását.
5. A mozgás jótékony hatásai
Nagyon fontos a mozgás minden életszakaszban, egészen életünk végéig. Rendszeres mozgás esetén az izomzatban megnyílnak olyan cukorfelvételi csatornák, amik inzulin nélkül is képesek a cukor felvételére, ennek segítségével csökkenteni tudjuk a számos probléma forrásául szolgáló hyperinzulinaemiát. A mozgás javítja a csontok állapotát, ezáltal segítség lehet a csontritkulás elleni védekezésben. Mozgás hiányban az izomzat leépül, így fontos szervünket veszíthetjük el. A mozgás során endorphinok szabadulhatnak fel, ami mindentől függetlenül is javíthatja a közérzetünket. A mozgásnál fontos a rendszeresség és a megfelelő terhelés. A megfelelő terhelés legalább 1/2 óra legyen, a terhelés mértéke pedig egyénre szabottan legyen megállapítva, lehetőleg az egyéni teljesítőképesség felső határán. A mozgás elindítása után a terhelés mértéke a későbbiekben növelhető.
Javaslatok
- heti legalább háromszor, legalább fél óra megterhelő testmozgás
- ha a mozgás már nem jelent megfelelő leterhelést, akkor a terhelés mértéke fokozható
- egyéni igény szerint a mozgás közösségben való végzése javíthat a mozgás rendszerességének és élvezetének mértékében